Bemutatkozás

Üdvözöllek a zöldeketbeszélek blogon! A nevem Ferschl Barbara, okleveles kertészmérnök vagyok. Jelenleg egyetlen csemetéért felelek, pici lánykámért. 2006-ban a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karán védtem meg diplomamunkámat, melyet egy kevéssé ismert területről, az ártéri gazdálkodásról írtam. Szakirányom az ökológiai gazdálkodás volt, és sok vargabetű után három éven keresztül egy kicsi, de nagyon változatos biokertészet szakmai irányításával foglalkoztam.

Meggyőződésem, hogy az egészséges, növényekkel gazdagított lakóhely, valamint a biogazdálkodás alapelvei szerint termelt élelem mindenkit megilletne. Magyarországot nevezték már Európa éléskamrájának, én azt szeretném, ha a mi dúsan termő, virágzó, életteli kertünk lenne.

Zöldeketbeszélek

Promote Your Page Too

Címkefelhő

agrár (1) alma (2) aranyranét (2) arborétum (13) Babits Mihály (2) Bárdosi Németh János (1) Bede Anna (1) Berda József (1) bio (5) bionap (5) boróka (1) boroszlán (1) Budai Arborétum (12) Budai Campus (2) Budapesti Corvinus Egyetem (2) büdöske (1) cikk (3) ciprus (1) cornus mas (1) Crocus (1) dahlia (1) dália (2) Derzsi Sándor (2) díszcserje (21) díszfa (14) dísznövény (2) doktori védés (1) Dorothée Waechter (1) Dsida Jenő (1) egynyári (5) előadás (1) erdészet (1) Erica (1) évelő (14) Fascination of Plants Day (1) fényszennyezés (1) fesztivál (4) fotózás (1) fűzfa (1) gabona (2) Galanthus (1) gasztro (1) génbank (5) georgina (1) gépbemutató (1) gomba (1) gondolatok (5) gyógynövény (2) gyümölcsfa (5) gyümölcstermő cserje (4) havasszépe (1) hibiszkusz (1) hortus hungaricus (3) Ingrid Sjöstrand (1) jegenye (1) Jeli Arborétum (1) Kányádi Sándor (1) Kapicz Margit (1) károsítók (2) kert (14) kertépítés (11) kiállítás (10) kikerics (1) kökörcsin (2) könyv (6) kutya (1) lakótelep (8) liliom (1) lóhere (1) Magnolia (1) málna (1) mályva (2) mályvacserje (1) Márk Gergely (6) mediterrán (1) Mezőgazdasági Múzeum (1) Moldoványi Ákos (1) Muscari (1) NAIK (1) nárcisz (1) Növények Napja (1) növényismertető (4) Növényi Diverzitás Központ (3) növényvédelem (5) omék (1) összefogás (1) pályázat (1) paradicsom (3) park (14) Patricia Beucher (1) petíció (1) Plantago lanceolata (1) programajánló (5) Publius Naso Ovidius (1) Pulsatilla (1) Rábcakapi (1) Radnóti Miklós (4) rendezvény (1) Resinfru (1) rhododendron (1) Richard Gianfrancesco (1) rózsa (8) Scilla (2) Sellei Anna Erzsébet (1) Simon István (1) Skanzen (1) som (2) Soroksár (2) Soroksári Botanikus Kert (1) szegfű (2) Szemlér Ferenc (1) sziklakert (2) Szőreg (1) tagetes (1) tájfajta (4) Takáts Gyula (1) tangazdaság (2) Tomiczek (1) tulipán (2) útifű (1) Vácrátóti Botanikus Kert (4) Városliget (1) vegyeskultúra (1) vers (18) vérteserdő (1) vetésforgó (2) vetési idő (1) vetőmag (5) Viburnum (1) virágkötészet (1) Vladimir Holan (1) Weöres Sándor (1) Zirci Arborétum (1) zöldség (9)
Érdekességek, hírek, elmélkedések a kertészetről, természetről, biogazdálkodásról.
A
A
A

20júl

moldovanyi_kertesz_legyen.jpg

A kerületi Szabó Ervin könyvtár polcain böngészve találtam rá erre az 1987-ben kiadott könyvre, Moldoványi Ákos Kertész legyen, ki boldogságra vágyik című művére. (Folytatása a Boldog lett-e, ki kertre vágyott? címet viseli.) Miért választom ezt a szocializmus utolsó éveiben megjelent könyvet sokáig hanyagolt blogom egyik első idei bejegyzésének? Talán mert a riportalanyok – akik között ott találjuk Agárdy Gábort, Antal Imrét, Gobbi Hildát, Karinthy Ferencet, Páger Antalt is – úgy fogalmazták meg a kerthez, kertészkedéshez, növényekhez való viszonyukat, hogy mindenki találhat soraik között olyan gondolatot, mely külön az ő szívéhez szól, az ő érzéseit tükrözi. A megszólaltatott művészek, tudósok nem mindegyike lett első pillantásra szerelmes kertjébe, nem mindenki fogta kezébe első ízben örömmel a kapát, kaszát, gereblyét, de idő múltával a kert és annak élő és élettelen alkotói mindegyikük életének fontos részei lettek, tanúik műveik születésének, a pihenés, feltöltődés pillanatainak, a természettel való kapcsolatuk egyre szorosabbá, meghittebbé válásának.

Az alábbiakban néhány idézet következik a könyvből, remélem ezek a sorok meggyőzően bizonyítják, hogy bár idestova 15 esztendő röppent el fölötte, azért Moldoványi Ákos műve még mindig érdemes arra, hogy a kertbarátok leemeljék könyvespolcukról és belelapozva újra felfedezzék saját magukban azt az érzést, ami először töltötte el őket első kertjük gyomos vagy éppen gondozott talaján állva.

„Én játéknak tekintem az egész kertet, hogy magam csináltam benne mindent.”

Agárdy Gábor

„Telektulajdonos lettem!...A birtokom mindössze százhuszonnyolc négyszögöl, de nekem éppen elég...Szakkönyveket vettem. Hetekig tanultam, tervezgettem. Mámorító boldogsággal jártam a faiskolákat, kertészeteket, még a vácrátóti arborétumot is...Nagyon szeretem a kertemet. Minden növényhez egy-egy emlék fűződik, mindegyik egy-egy darabja az életemnek.”

Antal Imre

„Túl voltam az egész napos fűnyíráson – körülbelül úgy nézett ki a fű akkor, mint amikor egy fodrásztanuló az első nyírását csinálja! A föld is több sebből vérzett...Itt történt valami bennem. Én, aki addig mindig megfizettem mindenféle munkát, kezdtem érezni, hogy ez az én kertem! Végignéztem ezen a rondaságon, amit műveltem és éreztem, hogy ezt csak egy ember hozhatja helyre, és az: én leszek!”

Árkus József

„Minden városi embernek, aki a flaszteron él, van egy ilyen vágya, hogy legyen valahol egy kis levegő, föld, víz...Nagyon pici a kert...gyakran fordul elő, hogy ideges, feszült vagyok, stresszben vagyok, akkor kimegyek, és abban a kicsi kertben elkezdek vacakolni...akkor rögtön megnyugszom.”

Karinthy Ferenc

„Sok kertész olyan, mint a rossz állattartó. Megveszik azt a kis kutyát, amíg öleb, amíg kis szőrös mackó. Dédelgetik és nem gondolnak arra, hogy ebből kuvasz lesz vagy esetleg egy olyan komondor...És akkor terhessé válik...Elkótyálják, amikor már hozzájuk nőtt az állat, amikor már nem csinál mást, csak egyfolytában szeret. És egész nap egyfolytában vár, hogy hazamenj...A fákból is rengeteget betesznek olyat az emberek, amelyik nem való, és amikor szép sudár lány vagy deli ifjú lesz a fákból, olyan húszéves, szép megérett fa, akkor kisül, hogy a mérete, az árnyéka nagy, kinövi a kiskertet, felkopaszodik, kivágják. És kezdődik elölről az egész dolog, a meggondolatlanságból. Talán azt tudnám leginkább ajánlani: lélek kell a kertészkedéshez, talán ez a legfontosabb.”

Somogyi József

„Ha én pedagógus lennék, már az első osztályosokat rászoktatnám arra, hogy mindenkinek legyen egy cserép virágja, amit ő ültetett el, ő dugta a cserépbe azt a citrommagot...Hogy minden gyerek tudja, érezze: az az ő kötelessége, megöntözni mindennap. Akkor örül annak, hogy jé, kinőtt, jé, már van egy levelem. A tieden mi van? Ezt pici korban kell elkezdeni, hogy a természettel kapcsolata legyen! Pláne egy városi gyereknek!”

Tolnay Klári

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldeketbeszelek.blog.hu/api/trackback/id/tr504667844

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Szólj hozzá!
Ugrás fel
süti beállítások módosítása