Nagyon szeretem a lakberendezési lapokat, de bevallom, a kertészeti oldalaikat csak felületesen szoktam átfutni. Általában – terjedelmi okokból – nem tudnak egy-egy témában úgy elmélyedni, hogy számomra nagyon érdekes lenne. Most azonban a SZÉPLAK augusztus-szeptemberi számában található Magyar mediterrán című cikkben megfogott egy kifejezés: „Tuja-Ország”, így figyelmesen végigolvastam az egészet. Hódi Tóth Józsefnek bizony igaza van: Tuja-Országban élünk és ez talán sokáig nem is fog megváltozni. Milyen kép jelenik meg az egyszeri ember lelki szemei előtt, ha egy hirdetésben azt olvassa, hogy családi ház parkosított telekkel eladó? Tuják egyenes sora a telekhatáron, ezüstfenyő és gyep...Vízpazarló, páraigényes, drágán fenntartható zöldfelületek, meglepetések és megjegyzésre érdemes részletek nélkül.
A képzelőerő hiányzik, vagy drágább lenne egy változatosan, a helyi környezeti viszonyoknak megfelelően telepített kert? Netalán a faiskolások, kertészeti áruházak tulajdonosai nem akarják meghallani az idők szavát, esetleg túl sok fáradtságba kerülne a vásárlók látóhatárát a tuján túl tágítani?
Érdekes, hogy a napokban olvastam épp Bereczki Máté egy cikkét, mely eredetileg a Kertészgazda folyóiratban jelent meg 1867-ben és hasonló jelenség miatt kesereg benne, csak a gyümölcstermesztők szemszögéből tekinti át a hazai fajtaválasztékot: "Ne engedjük, hogy a mi tetszésünk hajhászása miatt faiskolakezelőink oly gyümölcsnemek és fajok szaporítására vesztegessék idejüket, melyek veszendőek, terméketlenek! hanem kényszerítsük őket a tartós életű, termékeny fákat adó gyümölcsnemek és fajok szaporítása mellett megmaradni; kényszerítsük őket erre az által, hogy évenkint csakis ily gyümölcsnemeket és fajokat rendeljünk meg náluk! Hja! de, hogy ezt tehessük, nem elég a puszta akarat, hanem tudnunk kellene elkerülhetetlenül, hogy melyek hát az ily tartós életű és termékeny gyümölcsfajok?...Az egyetlen út pedig, mely bennünket a téves körből kivezethetne, nem más, mint a gyümölcsészet (pomológia) tanulmányozása."
Ezt a gondolatmenetet nyugodtan alkalmazhatnánk a dísznövénykertészet területére is. Ma már sokkal könnyebben juthatunk hiteles információhoz a növényfajokról, mint elődeink Bereczki idejében. A nyomtatott szakirodalom, ismeretterjesztő könyvek, tematikus lapok az Interneten mind kiindulási pontként szolgálhatnak kertünk tervezésekor. Ha csak annyit teszünk, hogy mindig szem előtt tartjuk az adott könyv, cikk szerzőjének nemzetiségét és azt, hogy a gyönyörű fotókon látható kertek helyileg hol találhatók, máris kiszűrhetjük a mi éghajlatunkra kevéssé alkalmas növényfajokat. Ha emellett még arra is időt szakítunk, hogy lehetőleg hazai szakemberek, évtizedek óta oktató, publikáló kertészmérnökök munkáiból szemezgetünk, hatalmas lépést teszünk afelé, hogy kertünk ne egy legyen "Tuja-Ország" átlagos kertjei között...
A SZÉPLAK-ban Hódi Tóth József is utat mutat ehhez, nem az egyetlen, de az egyik helyes utat.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.