A kert legalján A patak partján Áll még a somfa Ízlett a somja Jó negyven éve S pirosra érve Találtam újra Negyven év múlva Hát most is ízlett Hanem az ízét Ne kérdezd, milyen Nem mondhatom meg Csak azt, hogy som lett Ajkam s a szívem.
25júl
Lesajnál engem a szegény is Gőgösen borzol renyhe szél is Lehajlok mélyen megalázva Fejem az eget éri mégis. Az ég vizében elsodródtam Partra vetődtem, megfogództam Nézem az ár hullámzó sodrát S arcom látom a futó habokban. Ezért, ha fűzfának neveztek Akkor a költő fűzfa…