Bemutatkozás

Üdvözöllek a zöldeketbeszélek blogon! A nevem Ferschl Barbara, okleveles kertészmérnök vagyok. Jelenleg egyetlen csemetéért felelek, pici lánykámért. 2006-ban a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karán védtem meg diplomamunkámat, melyet egy kevéssé ismert területről, az ártéri gazdálkodásról írtam. Szakirányom az ökológiai gazdálkodás volt, és sok vargabetű után három éven keresztül egy kicsi, de nagyon változatos biokertészet szakmai irányításával foglalkoztam.

Meggyőződésem, hogy az egészséges, növényekkel gazdagított lakóhely, valamint a biogazdálkodás alapelvei szerint termelt élelem mindenkit megilletne. Magyarországot nevezték már Európa éléskamrájának, én azt szeretném, ha a mi dúsan termő, virágzó, életteli kertünk lenne.

Zöldeketbeszélek

Promote Your Page Too

Címkefelhő

agrár (1) alma (2) aranyranét (2) arborétum (13) Babits Mihály (2) Bárdosi Németh János (1) Bede Anna (1) Berda József (1) bio (5) bionap (5) boróka (1) boroszlán (1) Budai Arborétum (12) Budai Campus (2) Budapesti Corvinus Egyetem (2) büdöske (1) cikk (3) ciprus (1) cornus mas (1) Crocus (1) dahlia (1) dália (2) Derzsi Sándor (2) díszcserje (21) díszfa (14) dísznövény (2) doktori védés (1) Dorothée Waechter (1) Dsida Jenő (1) egynyári (5) előadás (1) erdészet (1) Erica (1) évelő (14) Fascination of Plants Day (1) fényszennyezés (1) fesztivál (4) fotózás (1) fűzfa (1) gabona (2) Galanthus (1) gasztro (1) génbank (5) georgina (1) gépbemutató (1) gomba (1) gondolatok (5) gyógynövény (2) gyümölcsfa (5) gyümölcstermő cserje (4) havasszépe (1) hibiszkusz (1) hortus hungaricus (3) Ingrid Sjöstrand (1) jegenye (1) Jeli Arborétum (1) Kányádi Sándor (1) Kapicz Margit (1) károsítók (2) kert (14) kertépítés (11) kiállítás (10) kikerics (1) kökörcsin (2) könyv (6) kutya (1) lakótelep (8) liliom (1) lóhere (1) Magnolia (1) málna (1) mályva (2) mályvacserje (1) Márk Gergely (6) mediterrán (1) Mezőgazdasági Múzeum (1) Moldoványi Ákos (1) Muscari (1) NAIK (1) nárcisz (1) Növények Napja (1) növényismertető (4) Növényi Diverzitás Központ (3) növényvédelem (5) omék (1) összefogás (1) pályázat (1) paradicsom (3) park (14) Patricia Beucher (1) petíció (1) Plantago lanceolata (1) programajánló (5) Publius Naso Ovidius (1) Pulsatilla (1) Rábcakapi (1) Radnóti Miklós (4) rendezvény (1) Resinfru (1) rhododendron (1) Richard Gianfrancesco (1) rózsa (8) Scilla (2) Sellei Anna Erzsébet (1) Simon István (1) Skanzen (1) som (2) Soroksár (2) Soroksári Botanikus Kert (1) szegfű (2) Szemlér Ferenc (1) sziklakert (2) Szőreg (1) tagetes (1) tájfajta (4) Takáts Gyula (1) tangazdaság (2) Tomiczek (1) tulipán (2) útifű (1) Vácrátóti Botanikus Kert (4) Városliget (1) vegyeskultúra (1) vers (18) vérteserdő (1) vetésforgó (2) vetési idő (1) vetőmag (5) Viburnum (1) virágkötészet (1) Vladimir Holan (1) Weöres Sándor (1) Zirci Arborétum (1) zöldség (9)
Érdekességek, hírek, elmélkedések a kertészetről, természetről, biogazdálkodásról.
A
A
A

30jan

Egy ’rendes’ kertész számára persze véget sem ért, de sokaknak – ahogy nekem is - még csak most indul az igazi hajrá!

November végével elérkezett a kerti munkák vége is, a szerszámok letisztítva pihennek, a kert szerencsésebb vidékeken hótakaró alatt gyűjti az erőt és persze az éltető nedvességet a tavaszi megújulásra. December végére túléltük a karácsonyi bejglimérgezést, kihevertük a Szilvesztert, megtettük az újévi fogadalmakat - vagy megfogadtuk, hogy mostantól nem teszünk fogadalmat Újévkor -  visszalendültünk (haha…) a dolgos hétköznapokba. Eljött január utolsó hete  és egyszerre a kert mintha hívogatni kezdene minket. Kisétálunk és a tavasz illatát érezzük… Illúzió persze tudjuk jól, de jelzés is egyben, hogy ideje elővenni a kockás füzetet vagy bekapcsolni a számítógépet és az ábrándozás helyett vetéstervet készíteni, vetőmag-és faiskolai árjegyzékeket böngészni, ellenőrizni a növényvédőszer-készletünket és úgy általában felkészülni arra, hogy egy szűk hónap és a fülünk sem látszik ki majd a sok kerti tennivalóból.

Tehát a kerti munka papíron kezdődik. Vetéstervet készíteni, vetésforgót tervezni élvezetes, de sokszor fárasztó tevékenység. A vetésterv egyszerűnek tűnik: kitaláljuk mit és mennyit szeretnénk ültetni, vetni  és hová kerüljenek az egyes növények, aztán irány a gazdabolt. Ha azonban tudjuk, hogy a vetésterv csak része a vetésforgónak, mindjárt rájövünk, hogy eldönteni  a mit, mennyit és hová kérdését nem is olyan könnyű.

Kezdjük azzal, hogy mi az a vetésforgó és miért van rá szükség a kertben, legyen az egy több hektáros kertészet vagy egy hobbitelek 150 négyszögöles kis birodalma. A vetésforgó egyszerűen a növények térben és időben egymást követő sorrendje. Már az elnevezés is nagyon szemléletes: a vetések –azaz az egyes növénykultúrák - forognak, egyik parcelláról vándorolnak a másikra, míg végül a megfelelő idő elteltével visszatérnek a kiindulási pontra. A megfelelő idő éveket is jelenthet, mert minden növénynek megvan a visszatérési ideje, ami előtt ugyanazon a területen nem termeszthető ismételten.  Mire jó a vetésforgó? A vetésforgót mindenki alkalmazza, akár biogazda, akár nem, mert része a talajerő-gazdálkodásnak és a növényvédelemnek is.  A vetésforgóban termesztett növényeknek eltérő a talajigénye, tápanyag-igénye, vízigénye, más-más kártevőkre és betegségekre érzékenyek. Ha jól állítjuk össze a vetésforgót, évekre biztosíthatjuk növényeink esélyét az egészséges fejlődésre. Kiskertben, ahol ágyásokat kialakítva, esetleg sávos vetésben termesztjük zöldségeinket, ugyanúgy járunk el, mint a szántóföldi termesztésnél, csak kicsiben. Ágyásainkban évente más-más növényt termesztünk, a vetésforgó szabályait betartva. A vetésforgó tervezésére a későbbiekben részletesen is kitérek még.

Azonban ahhoz, hogy jó vetésforgót tervezzünk, ismernünk kell kertünk, ültetvényünk talaját. Előfordulhat, hogy ezer éve gazdálkodunk az adott területen és betéve tudjuk melyek az erősségei, gyengeségei. Ha ez a terület ráadásul egy régóta ’átállt’ bioterület, már elő is vehetjük a kockás füzetet, a többit lásd feljebb…

Lehetséges az is, hogy bár ezer éve műveljük a kertünket, de eddig a műtrágya, gyomirtó, felszívódó permetszerek bűvkörében éltünk és idén elhatároztuk, hogy a biogazdálkodás rögös útjára lépünk. Ekkor nem árt, ha elvégeztetünk egy talajvizsgálatot, mert lehet, hogy a műtrágyázás miatt talajunk humusztartalma nem megfelelő, kémhatása esetleg savanyúbb az ideálisnál és fontos, gyorsan kimosódó tápanyagok is hiányozhatnak.

Ha új területen kezdünk el kertészkedni, szintén fontos a talajvizsgálat elvégeztetése. A profi kertészeknek, mezőgazdászoknak nem is kérdés a talajvizsgálat, egyrészt kötelező  5 évente a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásai szerint, másrészt pedig a gazda elemi érdeke, hogy a megfelelő állapotú, tápanyagokkal feltöltött talajba vesse a drága fémzárolt vetőmagot, biztosítva a termést és ez által megélhetését is.

El is érkeztünk a vetőmag kérdéséhez. Ha nem vagyunk biogazdálkodók, vagy azok vagyunk ugyan, de nem léptünk be egyik hazai ellenőrző szervezet nyilvántartási rendszerébe sem, nyugodtan vethetünk csávázott vetőmagot. Mivel én biokertész vagyok, ez az eshetőség fel sem merülhet nálunk és a  továbbiakban nem is foglalkoznék a csávázott vetőmagokkal, amúgy is van belőlük választék bőven, mindenhol kaphatók és egyáltalán nem okoz gondot a beszerzésük. Nem úgy az öko-vetőmagok esetében! De miért is fontos, hogy ökológiai vetőmagot használjunk? Túl azon, hogy az ellenőrzött bioterületeken ez kötelező is (a kivételekről egy későbbi posztban írok), gondoljunk csak bele, hogy az ökológiai vetőmagot szintén ökológiai gazdálkodás során termelték meg. Ez tehát egy plusz földterületet jelent, amelyet nem mérgeztek műtrágyákkal és egyéb szintetikus anyagokkal. Ha azért léptünk a biokertészek soraiba, mert az egészséges táplálékon túl egészséges környezetre vágyunk, ezt is tartsuk észben, amikor vetőmagot választunk a kertünkbe.

A vetésforgón kívüli területre kerülnek majd az évelők, cserjék és gyümölcsfák. A biokertész számára ezek beszerzése sem minden problémától mentes. Nyilván szeretnénk öko szaporítóanyagot ezekből a növényekből is, de sajnos kevés kertészet állít elő és forgalmaz ilyeneket. Azért ha időt fordítunk rá, találhatunk néhány beszerzési forrást, ha meg nem, kérhetünk engedélyt a konvencionális szaporítóanyagra az ellenőrző szervezetektől. Természetesen a saját szaporítású palántákat, csemetéket bátran ültessük el kertünkbe, csak ne felejtsük el az ellenőrző szervezetet tájékoztatni erről. A biokertekben különösen fontos a fajtakérdés, nem csak a zöldségfélék, hanem a gyümölcsfajok esetében is. Régi fajtát ültessünk, élvezzük gyerekkorunk ízeit a terebélyes korona alatt vagy válasszunk modern, rezisztens fajtákat és a stabil, évenként ismétlődő hozam előnyeit tartsuk szem előtt a könnyebb növényvédelem mellett? Erre a kérdésre is visszatérek még egy későbbi posztban, mert pro-és kontra sok érvet lehetne felsorakoztatni egyik és másik mellett vagy ellen is.

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldeketbeszelek.blog.hu/api/trackback/id/tr755053534

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Szólj hozzá!
Ugrás fel