Kiülök ide a küszöbre, a talpfára. Emlékszem, régen itt viháncoltunk körülötte, s kértük, hogy egy kicsit meséljen. Mama, ne hagyja el, folytassa! Mama, mi lett a boszorkánnyal? - Alig látszott sovány kis arca, ráesett az almafa árnya. Szerettük, áldott jó asszony…