„Ófalu nyugalma, a Gőtés-tó szépsége, a szellős tér és a sok zöld (igen, barátaim, a lakótelepen mostanra nagyra nőttek az évtizedekkel ezelőtt telepített fák, és fű van mindenütt, nem beton). Hogy nem közlekedik át rajtad a főváros, hogy közel az óbudai kisvendéglők, hogy nem szorít össze a tömeg. Meg még egy csomó ilyen.”
Szólj hozzá!23aug
Amikor Babits Mihály Dzsungel-idill című versét olvastam, szégyen ide vagy oda, de kitalálni sem tudtam, melyik virág lehet a georgina. Szabó Magda Abigéljét viszont rögtön eszembe juttatta, lévén annak főhőse Vitay Georgina, a lázadó pesti kamaszlány. Minthogy ez a gondolatmenet a virág azonosításához egy lépéssel sem vitt közelebb, inkább ’jó barátunk, a Gugli’ segítségét kértem és egy pillanat alatt megkaptam a választ: a georgina nem más, mint a dália. Egyúttal az is kiderült számomra, milyen keveset tudok erről a változatos és népszerű évelőről így elhatároztam, hogy ebbéli hiányosságaimat pótolom és az összegyűjtött ismereteket megosztom a blog olvasóival is.
Szólj hozzá!19aug
Most bukkantam rá egy latin közmondásokat, szólásokat tartalmazó gyűjteményre (http://okor-latin.uw.hu/latin.html) és minthogy a paneldzsungelben hetek semmi sem történik - egy gyomlással kombinált fűnyírást kivéve - úgy éreztem, ez a mondás pontosan illik a jelenlegi helyzetre.
Szólj hozzá!14aug
Nyári Pogácsa, Zöld Páris, Parker Pepin...nem, ez nem egy különleges péksütemény, romkocsma vagy némafilmszínész az 1910-es évekből, régi almafajták szép nevei sorakoznak itt, Radnóti aranyranétjával egyetemben. Radnóti Miklós Augusztus című versében írja: „sárgáll már a lomb közt a szép aranyranét.” Mi is az az aranyranét, miféle gyümölcsöt rejt ez a költői leírás? A 'ranét', azaz renet, renett, ranett egy alma családot takar, az arany jelzővel együtt lehet egy fajtacsoport – arany renettek – de egy konkrét renett almafajta is.
2 komment14aug
Jer ki, kedves, az esőtől minden újra friss.
Láttad, hogy kinyílt a másik georgina is?
Ne nevess! Csak pár szál virág tipeg körülöttünk:
de legalább mindeniknek külön örülünk.
14aug
Nagyon szeretem a lakberendezési lapokat, de bevallom, a kertészeti oldalaikat csak felületesen szoktam átfutni. Általában – terjedelmi okokból – nem tudnak egy-egy témában úgy elmélyedni, hogy számomra nagyon érdekes lenne. Most azonban a SZÉPLAK augusztus-szeptemberi számában található Magyar mediterrán című cikkben megfogott egy kifejezés: „Tuja-Ország”, így figyelmesen végigolvastam az egészet. Hódi Tóth Józsefnek bizony igaza van: Tuja-Országban élünk és ez talán sokáig nem is fog megváltozni. Milyen kép jelenik meg az egyszeri ember lelki szemei előtt, ha egy hirdetésben azt olvassa, hogy családi ház parkosított telekkel eladó? Tuják egyenes sora a telekhatáron, ezüstfenyő és gyep...Vízpazarló, páraigényes, drágán fenntartható zöldfelületek, meglepetések és megjegyzésre érdemes részletek nélkül.
Szólj hozzá!11aug
A Mérték Kiadó gondozásában jelent meg Dorothée Waechter műve 2009-ben (alapkiadás: VillámKERT, 2003, Magyar Könyvklub), gyors megoldásokat kínálva olyan kertbarátoknak, akik nem szeretnék kivárni a szép kert létrehozásához egyébként szükséges hosszú éveket, hanem a birtokbavételtől számított lehető legrövidebb időn belül szeretnének gyönyörködni harmonikus növénybeültetéseikben, egészséges fáikban, a kényelmet biztosító szép kerti bútorokban, valamint a növényekhez színben és stílusban is illeszkedő kiegészítőkben.
Szólj hozzá!06aug
- Virág – mondta a kisfiam,
s mosolygó szemmel pár szál füvet
hozott nekem.
De én szigorúan szóltam
- Nem virág, hanem fű.